Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Május: Májusi pereszke

2008.05.01

        Kép              

 

Májusi pereszke

 Szentgyörgygomba 

      (Calocybe gambosa)     

                                                                           

                               Fotó: Koszka Attila                                                                                                                                    

  

     Jellemzés:

Sárgásfehér színű, a kalapban feltűnően vastag     

húsú, kora tavaszi gomba, sűrűn álló, fehér         

lemezekkel. Liszt szagú, a tönk húsa rostos.    

Ehető gomba   

                        

Kép

 

                                                           Fotó: Abonyi Sándor   

           

 Kalap:

Igen változó alakú, fiatalon félgömbszerű, később

kiterülő, gyakran kissé kúpos, olykor szabálytalan.

Széle fiatalon begöngyölt. Igen vastag húsú,        

4-15cm nagy, de többnyire csak 8cm. Színe fehér,

krémszínű, sárgásfehér, bőrsárga, néha kissé        

rózsás is. Középen nemritkán felhősen barna        

foltos, és állás közben is foltosodik. A kalap       

bőre alig húzható le.                                                                  

Kép

                               Fotó: Abonyi Sándor

 


 Lemezek:

Sűrűn állók, vékonyak, tönkhöz nőttek,  

törékenyek. Színük fehér, de később kissé

barnássárgásak lesznek. Spórapora fehér.  

        

Kép

                      Fotó: Abonyi Sándor

 

 

 
Tönk:

Aránylag rövid, hengeres vagy felfelé vékonyodó,  

gyakran görbült, merev, tömör, rostos, 3-10cm     

hosszú, 1-4cm vastag. Színe a kalap színéhez        

hasonló, néha világosabb, alulról olykor barnuló.  

 


 

Hús:

A kalapban vastag, rugalmas, a tönkben rostos.     

Fehér vagy csak kissé halványsárgás.    

               
 

Szag és íz: 

 

Kellemes fűszeres lisztszagú, néha gyümölcsre is  

emlékeztető illatú és lisztízű.      

  

 Termőhely és idő:
 

Tavaszi gomba. Már április közepén megjelenik,   

 zömmel májusban - júniusban terem. Leginkább 

erdőszélén, erdei tisztásokon, akácosokban,        

ligetes, bokros helyeken, hegyi legelőkön, fű 

között találjuk, magányosan és seregesen, néha  

nagyobb boszorkánykörökben is. De csak egyes 

vidékeken gyakori.    

                                  

Felhasználás:

 

Igen jó ízű, kitűnő ehető  gomba. A kerti

csiperkéhez hasonlóan mindenféle gombás

ételhez használják. Vigyázni kell azonban vele,

mert különösen később, nyár elején már könnyen

összetéveszthető több mérgező gombával.

 

 

Hasonló fajok:

 

A mérges gombák közül hasonlít hozzá a fiatal

téglavörös susulyka, de az inkább kúpos,rostosan

csíkolt kalapú, vékony húsú, és később

megvörösödik, lemezei pedig barnásak. 

Hasonlít  hozzá a gyilkos galóca, de még inkább

a fehér gyilkos galóca. Ezek színe hasonló

lehet lemezeik is fehérek, a galócáknak azonban  

gallérjuk és bocskoruk van, és nem is 

lisztszagúak. Legjobban hasonlít hozzá a nagy

döggomba, ennek lemezei azonban fiatalon

sárgásak, később rózsaszínűek, húsa a kalapban

vékony, és nem tavasszal terem. Végül még a

viaszfehér tölcsérgomba is hasonlíthat hozzá,

ennek lemezei erősen lefutók, nincs jó szaga és

főleg ősszel terem. Mindegyik mérges gombától

megkülönbözteti a májusi pereszkét igen vastag

húsa és feltűnő, kellemes lisztszaga. Hasonló

fehéres, nem mérgező gomba van több is, pl.: az

  elefántcsont csigagomba, de ezek ősszel

teremnek. A fehér tarlógomba (ehető) tönkje

galléros. Hasonlít hozzá még az igen vastag húsú

tejpereszke is, amely az alföldi legelőkön

terem, és jó ehető gomba. Végül igen hasonlít

hozzá az igencsak jó ehető fehér álpereszke

(Leucopaxillus paradoxus), amelynek lemezei

kissé lefutók és ősszel terem.

 

                                                Forrás: Kalmár Makara: Ehető és mérges gombák