Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2010. Július: Légyölő galóca

2010.07.01

 

          MÉRGEZŐ

                Kép                           Légyölő galóca

 

(Amanita muscaria)

 

                                           Fotó: Bogesz

 

  Jellemzés:

Feltűnő színű, nagy termetű, közismert "mesegomba".

  Jellegzetessége a szép piros kalap, rajta fehér pettyekben

 a burokmaradványok, a fehér lemezek és a galléros, fehér,

alul gumós tönk.

 

Kép

                                   Fotó: Várhidy Zsuzsanna

 

 

Kalap:

Félgömb alakú, domború, végül kiterülő, 10-20 cm széles

 vagy még nagyobb. Piros színe különféle árnyalatú lehet,

 de idősebb korban, különösen a szélén barnássárgára fakul.

 A burokmaradványok vastagok, fehérek, varszerűek,

 szemölcsösek, de az eső teljesen le is moshatja őket.

 Az idősebb példányok kalapjának széle kissé bordás.

Bőre lehúzható.

 

 

Kép

                                                                      Fotó: Dr. Dravecz Tibor

 


Lemezek:

Fehérek, sűrűn állók, nem lefutók, szélesek, a kalap szélén

 a legszélesebbek. Spórapora fehér. Spórái fehérek,

 gömbölydedek.

 

Tönk:

Megnyúlt, karcsú, lefelé vastagodó, 10-20 cm magas,

 1- 4 cm vastag, tömör, majd esetleg odvasodó, fehér.

 Gallérja fehér, ritkán kissé sárgás, lelógó, jól fejlett.

 A tönk tövén a gumó tojás alakú, és a burok tapadási helye

 rendesen több, varszerűen rücskös övben látszik rajta.

 Bocskora nincs.

 

 

Kép

                               Fotó:Abonyi Sándor

 

 

Hús:

Puha, eléggé törékeny, mint a legtöbb galócáé.

 Fehér, de közvetlenül a kalapbőr alatt sárga vagy

narancssárga.

 

Szag és íz: Enyhén jó szagú.

 

 

A fiatal gomba: Burka már kezdetben is varszerűen rücskös és gyorsan szétszakadozik. A gomba fiatalon sem tojás alakú.

 

 

Termőhely és idő:

Főleg őszi gomba. A hűvösebb éghajlatot kedveli.

 Inkább a magasabb hegyek és az északi vidékek gyakori

gombája. Nálunk csak helyenként fordul elő, de ahol előjön,

tömeges is lehet. Többnyire október végén vagy

novemberben, főleg fenyőerdőben, továbbá nyírfák és

tölgyfák alatt találjuk. Gyökérkapcsolt gomba.

 

 

Kép

                           Fotó: Várhidy Zsuzsanna

 

 

Mérgezés:

Közismerten, de csak ritkán súlyosan mérgező gomba.

A méreganyag vidékenként különböző mértékben

 fejlődik benne, és legtöbb van a kalapbőrben. Az északi

 országokban, ahol gyakori, a bőr lehúzása után ecetes sós

 vízben kifőzve (méregtelenítve) fogyasztják is.

 Méreganyaga az idegrendszerre hat. Régebben légyirtásra

 használták.

 

Hasonló fajok:

Más gombával alig téveszthető össze. Barnás változata

 legfeljebb a Piruló galócához hasonlít. A Császárgombától

 könnyen meg lehet különböztetni annak élénksárga lemezei és tönkje,

 valamint fehér bocskora révén. Ha a pettyek hiányoznak róla, akkor a

 piros galambgombákhoz hasonló, de azoknak nincsen gallérjuk,

 húsuk pedig merev, pattanva törő. Az egészen fiatal gomba átvágás

 előtt a Pöfetegekhez lehet kissé hasonló.