Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


 

                    

Halálosan mérgező gomba! 

Kép

 

 

 

 

 Fehér gyilkos galóca

(Amanita verna)

 

 

 

          Fotó: Várhidy Zsuzsanna

                                                                                                                                                                               

 

Jellemzés:

A gyilkos galócához hasonló, de egyszínű, teljesen fehér gomba, tönkjén lelógó gallérral és a tönk tövén jól fejlett bocskorral.

 

 

Kalap:

Félgömb alakúból domború, majd kiterülő, kb. 5-8 cm széles. Kezdetben hófehér színű, később a közepén lehet kissé sárgás. Ragadós vagy szárazon fényes. Pereme néha pelyhes. Bőre lehúzható.

 

Lemezek:

Sűrűn állók, nem lefutók, a kalap szélén szélesebbek, fehérek. Spórái fehérek, gömbölydedek. Spórapora fehér.

 

 

Tönk:

Karcsú, 8-15 cm hosszú, 0,5-2 cm vastag, tömör, később esetleg odvasodó. Színe fehér. Gallérja lelógó. A tönk alján, a gumón fejlett bocskor van, amely nemritkán a tönkre tapad. A bocskor a tönk gumós tövével együtt mélyen az avarba süllyed, és könnyen beleszakad.

 

 

Hús:

Fehér, eléggé puha, vizenyős, hamar romlik.

 

 

Szag és íz:

Szaga többnyire jelentéktelen, olykor a gyilkos galócáéhoz hasonló. Az idősebb példányok íze lehet kissé csípős, kaparó.

 

 

A fiatal gomba:

Tojás alakú, teljesen burokba zárt, felül keskenyebb.

 

 

Termőhely és idő:

Nedvesebb, meszes talajú erdőkben termő gyökérkapcsolt gomba, amely inkább a melegebb vidéken fordul elő. Nálunk csak Gödöllő környékén gyakori, de egyes helyeken, a Dunántúlon és másutt is megtalálható. Főleg tölgyfák alatt, egyesével vagy néhány példány nő. Már májusban előjöhet, és októberig előfordul.

 

 

Mérgezés:

Halálosan mérgező, ugyanúgy, mint a gyilkos galóca!

 

Hasonló fajok:

A felületes gyűjtő több más gombával összetévesztheti, leginkább a fiatal csiperkékkel vagy a  tarlógombával, esetleg a májusi pereszkével. Ha azonban a bocskorra és fehér lemezeire ügyelünk, egyikkel sem téveszthetjük össze. A csiperkét megkülönbözteti még megsötétedő lemeze, a tarlógombát csuklósan kiforduló tönkje, a májusi pereszkét a gallér hiánya, és mindhármat aránylag keményebb, vastagabb húsa is.

Vissza a fajlistához